Nyári tábor Pusztafalun 2.

Harmadnap kissé fáradtan ébredtünk az előző napi gyaloglás okán, ezért jól esett, hogy délelőtt a tábor körül zajlottak a programok. Először az elsősegély nyújtás fontosságával, feladataival ismerkedtünk, majd három csoportot alkotva kipróbáltuk a falmászást, lovaskocsikáztunk, majd belekóstoltunk a hegyi kerékpározás nehézségeibe és szépségébe. Ebéd után ismét buszra szálltunk, hogy eljussunk Pálházára. Erdei kis vasúttal jutottunk el a mesebeli környezetben épült Kőkapui vadászkastélyhoz. Sétát tettünk a kastély körül, megkerültük a halas tavat, majd a sűrű aljnövényzet miatt szó szerint vérre menő számháborút vívtak csapataink. Este, vacsora után tartottunk a mozgás fontosságáról és az egészséghez kapcsolódó feladatáról egy kiscsoportos foglakozást, majd sötétedés után a tábor területén zseblámpás „rókavadászatot” tartottunk. A takaródó időpontját kitolva éjszakai bátorságpróbán bizonyíthattuk rátermettségünket. A vártnál is izgalmasabbra sikerült!

A negyedik napon korán keltünk, hogy nyitásra átérjünk a Füzéri várba. Gyalog tettük meg a kb. 3 km-es utat a hegyen átkelve. Szerencsénk volt a látogatás időpontjával, mert épp ezen a héten várnapokat szerveztek a nagyszerűen felújított várban. Ennek köszönhetően kézműves foglalkozás, fegyver bemutató, apródiskola, középkori játszóház várta a vendégeket. Az interaktív kiállításon mindent meg lehetett érinteni, be lehetett ülni a székekbe, élő tárogatómuzsikát hallgathattunk a hangulatos fűszerkertben. A hatást fokozta egy rendkívül talpraesett, a gyerekek nyelvén beszélő idegenvezető . Hazafelé szintén gyalog keltünk át a hegyen. Az ebéd utáni rövid pihenőt követően a káros szenvedélyekről tartottunk érzékenyítő foglalkozást váltásban. Ezeken a csoport-foglakozásokon a dohányzás és a kábítószerek veszélyeire hívtuk fel a gyerekek figyelmét, kiemelve a társak befolyásoló szerepére. Később a közeli, ám már Szlovákia területén található lzra tóhoz sétáltunk el. A 25 m mély tengerszem csodálatos környezetével, hideg, fürdésre is használható partjával felfrissítette sajgó, fáradt tagjainkat. Megkóstoltuk a szlovák kólát, a Kofolát, és több kiló sült krumplit, valamint Hotdogot fogyasztottunk el.

Este vacsora után következett a „Bátorrá avatás” szertartása, melyet táborvezetőnk „celebrált” talárban, ünnepélyes keretek között. Attól függően, hogy ki hányad magával jött le a hegyről a bátorságpróbán, mindenkit ötöd-, negyed-, harmad-, másodbátorrá, vagy bátorrá avattak. Mi pedagógusok pedig megkaptuk a „fő bátor” címet, amiért ennyi gyerekkel vállaltuk a táborozást. Sötétedés után közös tábortűzze l, énekléssel, játékkal zártuk a fantasztikus hetet.
Utolsó nap reggeli után tartottuk meg utolsó két foglalkozásunkat, amelyben az egyéni mozgásterv készítésének szabályait ismerhették meg a gyerekek, majd zárásként mindenki elkészítette a saját tervét. Ezek megbeszélése után összecsomagoltunk, rendet tettünk a házakban, majd elbúcsúztunk táborveze tőnktől. Először a Megyer-hegyi tengerszemet hódítottuk meg a sárospataki szőlődombok megmászása után, majd Vizsoly nevezetességeit, a középkori templomot és a benne őrzött Bibliát tekintettük meg. A két csapat nehezen búcsúzott egymástól. Könnyes szemmel integettek az autóbuszból, és többen a mai napig is tartják a kapcsolatot a táborozás során megismert barátokkal.
Az év eleji beszámolókon több kolléga jelezte vissza, hogy milyen szép emlékekkel tértek haza a gyerekek, akik jó részének ez volt az egyetlen lehetősége a nyári szünetben az utazásra, kirándulásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük