Farsangi bál

Péntek délután a nyolcadik évfolyam keringőjével vette kezdetét az iskolai farsangi mulatság, mely után az elmaradhatatlan jelmezes felvonulás következett. Az ötletes, szebbnél szebb jelmezekbe öltözött gyerekek a tornacsarnok piros szőnyegén körbe sétálva, büszkén mutatták meg, mi lakozik a lelkükben, mivé szeretnének átalakulni, hiszen a hagyomány szerint farsang idején bárki azzá válhat, amivé csak akar. A felvonulás után mindenki jól lakhatott a konyha dolgozói által készített illatos, finom mazsolás fánkkal, majd kezdetét vette a tánc és a játék. A tornacsarnokban táncház és Disco várta a gyerekeket, az osztálytermekben társasjátékokkal, ügyességi játékokkal, kareoke – show – val szórakoztatták a diákokat tanáraik. A tombolasorsolásra mindenki nagy izgalommal érkezett. A tornacsarnok szőnyegét ellepték a kiterített tombolajegyek és a lelkes gyerekek. A szülőknek és az alapítványnak köszönhetően rengeteg értékes ajándékot tudtunk kisorsolni, bár a végén így is akadtak csalódott arcok. A farsangi kavalkád keretein belül a projektben részt vevő hatodik és hetedik osztályos gyerekek számára külön foglalkozást is szerveztünk. Ezt Altné Lantos Odett, Bertáné Vörösmarty Ágnes, Feketéné Szabó Ágota és Pálházi Ilona kolléganők irányították. Az eseményre készülve előzetesen megbeszélést tartottunk, egyeztettük ötleteinket. Célunk az volt, hogy a tanulókra váró feladatok változatosak legyenek, megfeleljenek a képességeiknek, jól lekössék őket, valamint örömöt, sikerélményt szerezzenek mindenki számára, s hogy növeljük műveltségüket, általános tájékozottságukat. Ráhangolódásképpen először néhány ismeretterjesztő kisfilmet néztünk meg, melyek a farsangi ünnepkör néphagyományaihoz kapcsolódtak. A gyerekek érdeklődve, sőt esetenként rácsodálkozással figyelték a vetítést. A filmekből megismerhették e télűző időszak elnevezéseinek – farsang, karnevál – eredetét, valamint az ősi időkre visszanyúló, ma is élő hagyományok kialakulását. A jelenlévők ismereteket szereztek a kelta és az ókori görög-római kultúra elemeiről, melyeket a középkorban a keresztény egyház alakított át, hatva máig is. A tanulók megtudhatták, honnan ered, és mit jelez az álarcok, maszkok, jelmezek felöltésének szokása, továbbá ízelítőt kaptak több nevezetes népszokásból is, pl. asszonyfarsang, adománygyűjtés, bakkuszjárás, farsangi dőre, torkos csütörtök, busójárás stb. A filmvetítés után logikai feladattal, képkirakóval múlattuk az időt csoportmunka formájában. Az Európában, illetve világszerte is legismertebb maszkos felvonulásokhoz kapcsolódó képek darabjait állították össze egésszé a gyerekek. A feladat végeztével az elkészült képek alapján beszélgettünk a hungarikummá vált mohácsi busójárásról, a pazar és látványos velencei, valamint a riói karneválról is. A délutánnak ezt a részét kézműves foglalkozás zárta: a gyerekek farsangi szemüvegeket készítettek maguknak. A munkát könnyítendő ezekhez jó előre különböző formájú sablonokat szabtunk ki. A tanulók ízlésük szerint választhattak a munkájukhoz különféle színes kartonpapírokat. A kivágott szemüvegeket tetszőlegesen díszíthették színezéssel, csillámos motívumok felragasztásával, színes kiegészítőkkel, tarkabarka organza anyagokkal. Jó kedvvel tevékenykedtek: rajzoltak, nyírtak szabtak, ragasztottak. Az elkészült szemüvegekre végül annak rendje-módja szerint kalapgumit erősítettünk, így aki akarta, viselhette is „mesterművét”. Összességében igen vidám foglalkozás kerekedett ezen a délutánon. Kitűzött céljaink megvalósultak. Munka közben a tanulók segítettek egymásnak, ezáltal nemcsak kézügyességük, kreativitásuk fejlődött, hanem interperszonális kapcsolataik, szociális készségeik is. A filmvetítés és a képkirakó feladat reven pedig tájékozottságuk, műveltségük is nőtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük