Tanulói beszámoló: Az én legkedvesebb kirándulásom

A projekt során a sok-sok foglalkozás közül számomra a legelső budapesti kirándulás volt a legnagyobb élmény. Kicsit esett az eső, hideg is volt, de nagyon jól éreztem magam. Akkor Icu nénivel, Ágota nénivel és Misi bácsival utaztunk a Természettudományi Múzeumba. Különbusz vitt minket. Ott csak ámultunk az előcsarnokban felfüggesztett hatalmas dinoszaurusz-csontvázon, majd bent is sok mindenben gyönyörködtünk. Interaktív kiállítási részek is voltak, ahol lehetett játszva tanulni is. Rengeteg szebbnél szebb, színes ásványt láttunk a tárlókban, alig tudtunk továbbhaladni, annyit gyönyörködtünk bennük. Mindenhez olvashattunk magyarázó tablókat is. Tetszettek nagyon a kipreparált állatok is, a legapróbb rovaroktól kezdve a nagyobb madarakig és emlősökig egyaránt. Maga a múzeum épülete is igen szép szerintem. Icu néni azt is elmesélte, hogy Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye Budapestnek azon a részén játszódott.
Ebédelni a budai Duna-partra vittek minket egy panorámás étterembe. Ez a Rudas fürdő étterme. Nagyon hangulatos, ízléses hely volt ez. Sokan még sosem jártunk ilyen elegáns helyen. Amíg az ízletes ebédet fogyasztottuk, a hatalmas panorámás ablakokon keresztül gyönyörködhettünk a hidakban, a dunai hajóforgalomban és a pesti rakpart hatalmas épületeiben. Távolabb a Parlament és a Margit-sziget is jól látszott.    
Ebéd után még jutott időnk felbuszozni a Gellért hegy tetejére, a Szabadság-szoborhoz. Sokan ott se jártunk még sosem. A Citadella körül sétálgatva gyönyörködtünk a főváros panorámájában, megnéztük a főbb nevezetességeket is. Délután három óra körül indultunk haza, akkor kezdett kisütni a nap. De nekem így is nagyon emlékezetes marad ez a kirándulás, mert szeretem Budapestet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük