Farsangi bál

Péntek délután a nyolcadik évfolyam keringőjével vette kezdetét az iskolai farsangi mulatság, mely után az elmaradhatatlan jelmezes felvonulás következett. Az ötletes, szebbnél szebb jelmezekbe öltözött gyerekek a tornacsarnok piros szőnyegén körbe sétálva, büszkén mutatták meg, mi lakozik a lelkükben, mivé szeretnének átalakulni, hiszen a hagyomány szerint farsang idején bárki azzá válhat, amivé csak akar. A felvonulás után mindenki jól lakhatott a konyha dolgozói által készített illatos, finom mazsolás fánkkal, majd kezdetét vette a tánc és a játék. A tornacsarnokban táncház és Disco várta a gyerekeket, az osztálytermekben társasjátékokkal, ügyességi játékokkal, kareoke – show – val szórakoztatták a diákokat tanáraik. A tombolasorsolásra mindenki nagy izgalommal érkezett. A tornacsarnok szőnyegét ellepték a kiterített tombolajegyek és a lelkes gyerekek. A szülőknek és az alapítványnak köszönhetően rengeteg értékes ajándékot tudtunk kisorsolni, bár a végén így is akadtak csalódott arcok. A farsangi kavalkád keretein belül a projektben részt vevő hatodik és hetedik osztályos gyerekek számára külön foglalkozást is szerveztünk. Ezt Altné Lantos Odett, Bertáné Vörösmarty Ágnes, Feketéné Szabó Ágota és Pálházi Ilona kolléganők irányították. Az eseményre készülve előzetesen megbeszélést tartottunk, egyeztettük ötleteinket. Célunk az volt, hogy a tanulókra váró feladatok változatosak legyenek, megfeleljenek a képességeiknek, jól lekössék őket, valamint örömöt, sikerélményt szerezzenek mindenki számára, s hogy növeljük műveltségüket, általános tájékozottságukat. Ráhangolódásképpen először néhány ismeretterjesztő kisfilmet néztünk meg, melyek a farsangi ünnepkör néphagyományaihoz kapcsolódtak. A gyerekek érdeklődve, sőt esetenként rácsodálkozással figyelték a vetítést. A filmekből megismerhették e télűző időszak elnevezéseinek – farsang, karnevál – eredetét, valamint az ősi időkre visszanyúló, ma is élő hagyományok kialakulását. A jelenlévők ismereteket szereztek a kelta és az ókori görög-római kultúra elemeiről, melyeket a középkorban a keresztény egyház alakított át, hatva máig is. A tanulók megtudhatták, honnan ered, és mit jelez az álarcok, maszkok, jelmezek felöltésének szokása, továbbá ízelítőt kaptak több nevezetes népszokásból is, pl. asszonyfarsang, adománygyűjtés, bakkuszjárás, farsangi dőre, torkos csütörtök, busójárás stb. A filmvetítés után logikai feladattal, képkirakóval múlattuk az időt csoportmunka formájában. Az Európában, illetve világszerte is legismertebb maszkos felvonulásokhoz kapcsolódó képek darabjait állították össze egésszé a gyerekek. A feladat végeztével az elkészült képek alapján beszélgettünk a hungarikummá vált mohácsi busójárásról, a pazar és látványos velencei, valamint a riói karneválról is. A délutánnak ezt a részét kézműves foglalkozás zárta: a gyerekek farsangi szemüvegeket készítettek maguknak. A munkát könnyítendő ezekhez jó előre különböző formájú sablonokat szabtunk ki. A tanulók ízlésük szerint választhattak a munkájukhoz különféle színes kartonpapírokat. A kivágott szemüvegeket tetszőlegesen díszíthették színezéssel, csillámos motívumok felragasztásával, színes kiegészítőkkel, tarkabarka organza anyagokkal. Jó kedvvel tevékenykedtek: rajzoltak, nyírtak szabtak, ragasztottak. Az elkészült szemüvegekre végül annak rendje-módja szerint kalapgumit erősítettünk, így aki akarta, viselhette is „mesterművét”. Összességében igen vidám foglalkozás kerekedett ezen a délutánon. Kitűzött céljaink megvalósultak. Munka közben a tanulók segítettek egymásnak, ezáltal nemcsak kézügyességük, kreativitásuk fejlődött, hanem interperszonális kapcsolataik, szociális készségeik is. A filmvetítés és a képkirakó feladat reven pedig tájékozottságuk, műveltségük is nőtt.

A tanulók és a pedagógusok által a közösen felépített programtevékenységek kidolgozása

A projekt megvalósítása során folyamatosan a nyelvi fejlesztések foglalkozásain civilizációs ismeretek és az Európai Uniós ismeretek is előtérbe kerültek. Az óraterveink kialakítása kapcsán is a csoport tudásszintjéhez, érdeklődéséhez igazodóan. A projekt egyéb délutáni foglalkozásain is az „Európai Uniós vetélkedőn” 2018.06.08-án, valamint az „Európa Nap” 2019.05.31-én és a külföldi, Turterebesi testvériskolába történt látogatás során 2018.10.01- 2018.10.05. között is kiemelt szerepet kapott a tanulóink Európai Unióval kapcsolatos ismereteinek bővítése.

Mit főznek a szomszédok?

2020. január 28-án azt tűztük ki célul, hogy a tanulókat megismertessük a hajdinával, mint konyhai alapanyaggal. A következő kérdéseket jártuk körül:

  • Mitől „ál” az álgabona a hajdina?
  • Honnan származik ez a növény?
  • Miért érdemes fogyasztani őket?
  • Milyen jótékony hatással bír az emberi
    szervezetre?
  • Milyen ételeket lehet készíteni belőle

A tanulók megtapogatták és megkóstolták ezt az alapanyagot. Ezután négy csoportra bontottuk őket és minden csoport kapott egy receptet. Két csoport édes, szilvás hajdinalepény receptjét, a másik kettő pedig a sós, szalonnás, hagymás hajdinalepény hozzávalóit és elkészítési módját. A gyerekek egy asztalról összeválogatták a nekik szükséges alapanyagokat és edényeket, majd nekiálltak az a tészta összeállításához. Minden tanuló tevékenyen részt vett a lepények elkészítésében. Amikor a sütőbe kerültek a tepsik minden csoport a saját asztaláról elpakolt és elmosogatott. Mire elkészültek a lepények mindenkinek megjött az étvágya és alig várta a kóstolást. A finomságokat felvágtuk és mindenki kapott az édes és a sós verzióból egyaránt. A többségnek ízlett a végeredményt. A gyerekek közül csak kevesen ismerték a hajdinát, ezért jó ötletnek bizonyult hogy ezt a különleges alapanyagot mutattuk be nekik. Reméljük, hogy az otthoni sütések és főzések alkalmával is előkerül ez az egészséges álgabona.

Az intézmények közti kapcsolatfelvétel, az együttműködés kereteinek kialakítása

A projekt megvalósításának kezdete óta, így ebben az időszakban is a korábban már kialakított kommunikációs csatornákat használták az intézmények kommunikátorai. A projekt megvalósítása során folyamatosan, de különösen a 2019. április 15-16, valamint 2019. október 3-4 között Csengődön és 2019. május 16-17 között Kerekegyházán megvalósult személyes találkozó megvalósítása előtt intenzív kommunikáció zajlott az intézmények szakmai megvalósítói és vezetői között annak érdekében, hogy az időpontok megfelelőek legyenek intézmény számára, a tervezett programok lebonyolítása gördülékeny legyen, valamint, a projekt szakmaiságának biztosítása érdekében. A kapcsolatfelvétel a két intézmény között többnyire emailen és telefonon történt, de a személyes találkozást is lehetővé tették a projektesemények, ahol mindig lehetőség volt a további programok részletes egyeztetésére, tapasztalatcserére is. A harmadik és negyedik illetve ötödik személyes találkozó előtt és a találkozók között is, melyek mindkét iskolánál, Csengődön és Kerekegyházán kerültek megrendezésre, a részt vevő tanulók között is rendszeres kommunikáció történt a korábban megvalósult közös programokon született személyes barátságoknak köszönhetően.

Mit főznek a szomszédok?

A pályázat keretén belül az idegen nyelvi csoport tagjaival sikerült egy igazi német, pontosabban bajor menüt készítenünk. Bajor burgonyasaláta és nürnbergi sült kolbász volt az étlapunkon. A megvalósítást komoly ország ismereti háttér előzte meg, mely a tematikus terv részét képezte természetesen. Sokat olvastunk a „Bratwurst” népszerűségéről és sokféleségéről is. Az elmélet és a gyakorlat így valóban összeért, úgy láttam minden gyerek örömére. Amellett hogy új íz világot ismerhettek meg ismeretük a német kultúrterületről szintén gyarapodott. A csoport másik fele a román hagyományok szerint elkészített micset választotta. A darálthúst összegyúrták fűszerekkel és kolbászokat formáztak belőle aztán én kisütöttem. Köretként uborkát, kenyeret, mustárt, kecsapot ettek és málnaszörpöt ittak hozzá. Az együtt elkészített és elfogyasztott étel élménye összehozta a csapatot.

Tanulói beszámoló – Német nyelvi csoport

Szerdánként tanítás után szoktunk plusz német órákon részt venni. Aliz néni szokott német újságokat és magazinokat hozni képleírásokat készítünk és minden napi párbeszédeket képzünk.
Néha filmet is szoktunk nézni, PL: megnéztük németül a Márton napról szóló legendát, azután feladatokat oldottunk meg. Ezekből sokat tanulunk. Aliz néni mindig érdekes feladatokat hoz be. Karácsony elött megkóstolhattuk a német puncsot és megbeszéltük karácsonyi szokásukat. Szoktunk plakátokat készíteni. Csináltunk már parti szervezést szülinapra, beszéltünk betegségekről, bevásárlásról és utazásokról. Nem vagyunk sokan ezért családias a légkör teljesen más mint egy tanóra. A kedvencünk a német nyelvű filmnézés és arról való beszélgetés. Igaz kicsit későn van de megéri a jó hangulat miatt. Szerintem sok új szót tanultunk.
Nánási Bence
Vas Szandi
Kovács Olivér
Nagy Leona

Tanulói beszámoló – Angol nyelvi csoport

Egy héten egyszer, szerda késő délután szoktunk összejönni, angol külön órára. Egyszer egy alkalomkor megnéztünk egy filmet a hálaadásról. Ebből meg tudtuk PL: Amerika hogyan jött létre, kik voltak az ős lakosok és a telepesek. A kis film után vicces kérdések voltak. Cd-t szoktunk hallgatni, Angol slágereket és sok szót tanultunk meg. Szoktunk színes plakátokat készíteni Aliz nénivel a tanult témakörökről. Szeretem, hogy nem kell sokat írni inkább beszélgetős párbeszédes órák vannak. Sokat tudtunk az Angol és Amerikai kultúráról. Kedvenc témám a különféle utazásokról szóló volt, akkor Angol nyelvű magazinokat nézegethettünk és olvasgathattunk. Csapat munkában szó versenyt is tartottunk. Sokat beszélgettünk az Angol királyi családról és az amerikai elnökválasztásról, hogy hogyan zajlik. Érdekes dolgokról beszélgettünk.
Szőnyi Attila Junior
Boczek Alexandra
Bodor Ramóna
Rehó Dániel
Réfi Janka

Adventi kézműves foglalkozás

Nagyon örültünk, hogy ezt a programelem 50 gyermek bevonásával került megvalósításra. Adventi kézműves foglalkozás fő célja bevonni azokat a gyerekeket, akik környezeti hátrányaik miatt kimaradnak az ünnepi készülődéséből. Szerettük volna megtapasztaltatni, hogy adni és kapni jó dolog. Helyi vállalkozó segítette az alapanyagok beszerzését. Fa ajándékdobozt díszítettek a gyerekek decoupage technikával. Jó minőségű alapanyagokkal és eszközökkel dolgozhattak. A decoupage (dekupázs) vagy szalvétatechnika igen népszerű, relatíve egyszerű és könnyen megtanulható kreatív technika. Kész fadobozt többféle színű páccal és akrilfestékkel alapozták a gyerekek. Míg száradt a festék karácsonyi mintájú szalvétákból kiválaszthatták, hogy milyen legyen a doboz arculata. Ennek legfelső rétegét leválasztva ráragasztották a doboz tetejére. Ezután kellett lelakkozni a dobozt, majd reszelővel a felesleges részeket eltávolították. A kész felületet különböző díszítő szalagokkal lehetett még egyedibbé tenni. Gyönyörű, ízléses munkák születtek. A gyerekek maguk is meglepődtek az eredményen. Sokaknak kellett ugyan segíteni, ötletet adni, munkafolyamatot, nagyon lelkesen, örömmel dolgoztak a gyerekek. Az eszközök használatára azok tisztántartásásra sokaknak fel kellett hívni a figyelmét. A pakolás is csak megszólításra működött. A gyerekekben az ilyen foglakozásokon keresztül lehet az igényességet kialakítani. A programelem elérte célját valamennyi pedagógus és tanuló nagyon jól érezte magát. Közösen, alkotó munka közben egészen ráhangolódtunk a karácsonyra. Bízunk benne, hogy az elkészült alkotások valaki ajándékaként kerülnek a karácsonyfa alá.

Nyelvi fejlesztés

Ez első néhány órában újra átismételtük a tavaly tanult bemutatkozási formákat, köszönéseket és rengeteg szóbeli feladatot végeztünk. Emellett tovább haladtunk a témakörökkel. ahol is a vásárlás kifejezései mellett párbeszédeket szimuláltunk, beszéltünk a divatról és az ételekről. Magyarország tájegységeit és nevezetességeit is feldolgoztuk. A nevezetes városokról is tanultunk, a kommunikációra itt is nagy hangsúlyt fektettünk. A turizmus és magyarországi vendéglátás, utazások is előkerültek a témák megbeszélése során. Sok pozitív megerősítést kaptak a gyerekek és rengeteg ismétlésre hallott szöveg értésére is volt módjuk. Digitális tananyag, szókártyák, online források alkalmazásával tettük színesebbé a foglalkozásokat.

Hon – és népismeret

A szakkör 2019. szeptember 05.-én indult és az utolsó foglalkozásunk 2019. október 24.-én volt az utolsó foglalkozásunk. Ebben az időszakban a hon – és népismereti szakkörön 6. évfolyamos gyerekek és egy 7. osztályos tanuló vettek részt, heti egy alkalommal, egy tanórányi időkeretben. Érdeklődve, szívesen jöttek a tanulók a foglalkozásokra. Minden órán tanultunk valami újat. A gyerekek megismerhették, milyen sokszínű és gazdag a magyar néphagyomány, melyek az egy-egy tájra jellemző helyi sajátosságok. Ismereteket szereztek a tanulók a paraszti társadalom néhány alapvető vonásáról, a hagyományos faluközösség tárgyi és szellemi világáról. Megismerkedtünk egymás családjaival, rokonsági kapcsolatokkal, családi történeteket osztottak meg csoporttársaikkal – az önkéntesség betartásával és családfát is készítettünk. Beszélgetés zajlott a gyerekek lakóhelyeinek elhelyezkedéséről, nevezetességeiről. Megtanultuk a háztípusok neveit, milyen történeti változásokon mentek keresztül. Valamint milyen természetes anyagok állnak rendelkezésre egy ház felépítéséhez. Ezekhez az órákhoz kapcsolódóan elkészítettünk egy parasztházat. Miután felépítettük a “házunkat” megismerkedtünk a helyiségek elrendezésével is. Először a konyhát vettük górcső alá, ahol a berendezési tárgyakat, az ételkészítési eszközeit tanulmányoztuk. Ismeretet szereztünk, hogy a magyar nép miként tartósította táplálékait, hogyan alakult ki a magyar étrend és hagyományos recepteket kerestünk. Amihez gyakoroltuk az internethasználatot, de több foglalkozáson is hasznosnak bizonyult egy-egy feladat kapcsán. Ezen a szakkörön a társaság egészen jól összeszokott, a tanulók figyelemmel követték az eseményeket, és úgy érzem hogy mindazon célokat melyeket kitűztem el tudtuk és el tudjuk érni. A hon- és népismeret témaköreinek megismerésével olyan fogalmakat, szakkifejezéseket sajátíthatnak el a tanulók, amelyeket pl. magyar, történelem, földrajz, ének, rajz órákon is jól hasznosíthatnak.