Hírek, események

Külföldi személyes találkozó Túrterebesen

1.nap:
Gondos előkészületek és program egyeztetés után indultunk el 20 gyermekkel, Bertáné Vörösmarty Ágnes tanárnő, valamint jómagam kíséretében egy romániai kis faluba, Túrterebesre az EFOP 3-1.8. pályázat „B” programelemének megfelelően határon túli iskolával
való ismerkedésre, kapcsolatépítésre. Sofőr bácsinknak, és a busz
kényelmének köszönhetően nagyon kellemesen utaztunk és gyorsnak Wnt a majdnem 8 órás út. Túrterebes a magyar-román határtól kb. 50 km-re
fekvő, 2000 lakosú település, melynek lakói kivétel nélkül magyar ajkúak. Vendéglátóink a helyi iskola pedagógusai és diákjai voltak, akik nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Az intézmény bemutatása után megtekintettük a Perényi kastélyt is, mely épület szintén az iskola területén helyezkedik el, és itt iskolaelőkészítő osztálynak, valamint biológia szaktanteremnek adtak helyet.

Az iskola megismerése után a helyi pizzériában ebédeltünk, majd egész héten itt étkeztünk legnagyobb megelégedésünkre. A délutáni program a helyi templomok megismerése volt. Végig jártuk, megcsodáltuk a katolikus, a református és a görög katolikus templomot is.Szállásunk Sárközújlakon, egy 3 csillagos szállodában volt, ahol kellemesen ki tudtuk pihenni az út fáradalmait.

2.nap:
Délelőtt Nagybányára utaztunk, ahol a Planetáriumban egy érdekes előadást hallhattunk a csillagokról csillagképekről, bolygókról. Ezután egy kis városnézés következett, és a régi főtéren a „gesztenye ünnep” népi kirakodó vásáron volt lehetőség egy kis költekezésre.

A tértől nem messze található a Szent-István torony, mely egy XIV. századi templom maradványa. Természetesen felmásztunk a legfelső szintjére is,
ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra. Délutáni programunk ismét Túrterebesen volt vendéglátóinkkal. Először kolleganőm, Ági tartott egy
angol nyelvű tájékoztató előadást Kerekegyházáról, és iskolánkról, majd a gyerekek ismerkedtek egymással játékos formában szintén angolul. Később az iskola sportcsarnokában vehettünk részt kézilabda edzéseken, valamint lemehettünk a Perényi kastély pincéjébe is!

3.nap:
Ezt a napot Szatmárnémetiben kezdtük. Először a Megyei Múzeumba látogattunk, ahol több emeleten keresztül ismerhettük meg a környék történelminépművészeti értékeit az őskortól egészen napjainkig.
Ismét városnézés, séta közben találtunk rá a Szatmári béke domborművére is. A város egyik nevezetessége a szecessziós stílusú Pannónia szálloda, melyet csak kívülről csodáltunk meg. A Katolikus Székesegyházba azonban be is mehettünk, valamint a Püspöki Palotába is, ahol nagyon érdekes idegenvezetést hallhattunk a környék vallási életéről. Itt láthattuk élőben a kiskápolnában azt az oltárt is, amelynél annak idején Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött. Utolsó programként még egy kis zsinagógába is bemehettünk, és egy gyors ismeretterjesztő előadást hallhattunk a zsidó vallásról és vallási szokásokról. Délután ismét Túrterebesen, az iskola gondozásában lévő kis tájházban tartottak nekünk kézműves foglalkozást, beavatva a szövés-fonás rejtelmeibe. Ezután következett a gyerekek által leginkább várt program: minden helyi gyerek elhívott magához egy vendég gyereket egy délutánra, ahol ismerkedtek, beszélgettek, játszottak a pedagógusok figyelő tekintete és állandó fegyelmezése nélkül. Nagyon jól érezték magukat, és „életre szóló” barátságok születtek!

4. nap:
Délelőtt Negrestre utaztunk. Itt egy skanzent tekintettünk meg, ahol XVII. századi kis parasztházakat, szeszfőzdét, fazekasmahelyt, sőt egy „hordozható” kis fa templomot is megcsodálhattunk. Ezután utunk Szaploncára vezetett, ahol egy „ vidám temető a legnagyobb látványosság. Visszafelé úton még megálltunk egy fazekas műhelynél, ahol bemutató foglalkozás volt, sőt a gyerekek ki is próbálhatták a korongozást. Nagyon ügyesek voltak! Délután Terebesen az ebédet egy jó kis gyalogtúrával mozogtuk le. A Túr mellett tettünk egy nagy kört, ismerkedve a környék természeti adottságaival és szépségével.

5.nap:
Délelőtt még utoljára találkoztunk a helyi iskolásokkal, sőt be is mehettünk néhány tanórára, hogy megnézzük, mit és hogyan tanulnak az ottani gyerekek. Bemutató KIP-es foglalkozáson is részt vettünk, ahol a terebesi gyerekek a mieinkkel alkotva közös csapatot oldották meg a feladatokat. Igazán hangulatos foglalkozás volt! Könnyes nagy búcsúzkodás után végül dél körül elindultunk, hogy még időben érjünk haza. Szerencsés, gyors határátlépés után este 7 körül meg is érkeztünk. Nagyon kellemes napokat töltöttünk Túrterebesen, örültünk, hogy megismerkedhettünk az ottani kollegákkal, gyerekekkel, akik nagy vendégszeretettel fogadtak minket, és mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat.

Nyári tábor Pusztafalun 2.

Harmadnap kissé fáradtan ébredtünk az előző napi gyaloglás okán, ezért jól esett, hogy délelőtt a tábor körül zajlottak a programok. Először az elsősegély nyújtás fontosságával, feladataival ismerkedtünk, majd három csoportot alkotva kipróbáltuk a falmászást, lovaskocsikáztunk, majd belekóstoltunk a hegyi kerékpározás nehézségeibe és szépségébe. Ebéd után ismét buszra szálltunk, hogy eljussunk Pálházára. Erdei kis vasúttal jutottunk el a mesebeli környezetben épült Kőkapui vadászkastélyhoz. Sétát tettünk a kastély körül, megkerültük a halas tavat, majd a sűrű aljnövényzet miatt szó szerint vérre menő számháborút vívtak csapataink. Este, vacsora után tartottunk a mozgás fontosságáról és az egészséghez kapcsolódó feladatáról egy kiscsoportos foglakozást, majd sötétedés után a tábor területén zseblámpás „rókavadászatot” tartottunk. A takaródó időpontját kitolva éjszakai bátorságpróbán bizonyíthattuk rátermettségünket. A vártnál is izgalmasabbra sikerült!

A negyedik napon korán keltünk, hogy nyitásra átérjünk a Füzéri várba. Gyalog tettük meg a kb. 3 km-es utat a hegyen átkelve. Szerencsénk volt a látogatás időpontjával, mert épp ezen a héten várnapokat szerveztek a nagyszerűen felújított várban. Ennek köszönhetően kézműves foglalkozás, fegyver bemutató, apródiskola, középkori játszóház várta a vendégeket. Az interaktív kiállításon mindent meg lehetett érinteni, be lehetett ülni a székekbe, élő tárogatómuzsikát hallgathattunk a hangulatos fűszerkertben. A hatást fokozta egy rendkívül talpraesett, a gyerekek nyelvén beszélő idegenvezető . Hazafelé szintén gyalog keltünk át a hegyen. Az ebéd utáni rövid pihenőt követően a káros szenvedélyekről tartottunk érzékenyítő foglalkozást váltásban. Ezeken a csoport-foglakozásokon a dohányzás és a kábítószerek veszélyeire hívtuk fel a gyerekek figyelmét, kiemelve a társak befolyásoló szerepére. Később a közeli, ám már Szlovákia területén található lzra tóhoz sétáltunk el. A 25 m mély tengerszem csodálatos környezetével, hideg, fürdésre is használható partjával felfrissítette sajgó, fáradt tagjainkat. Megkóstoltuk a szlovák kólát, a Kofolát, és több kiló sült krumplit, valamint Hotdogot fogyasztottunk el.

Este vacsora után következett a „Bátorrá avatás” szertartása, melyet táborvezetőnk „celebrált” talárban, ünnepélyes keretek között. Attól függően, hogy ki hányad magával jött le a hegyről a bátorságpróbán, mindenkit ötöd-, negyed-, harmad-, másodbátorrá, vagy bátorrá avattak. Mi pedagógusok pedig megkaptuk a „fő bátor” címet, amiért ennyi gyerekkel vállaltuk a táborozást. Sötétedés után közös tábortűzze l, énekléssel, játékkal zártuk a fantasztikus hetet.
Utolsó nap reggeli után tartottuk meg utolsó két foglalkozásunkat, amelyben az egyéni mozgásterv készítésének szabályait ismerhették meg a gyerekek, majd zárásként mindenki elkészítette a saját tervét. Ezek megbeszélése után összecsomagoltunk, rendet tettünk a házakban, majd elbúcsúztunk táborveze tőnktől. Először a Megyer-hegyi tengerszemet hódítottuk meg a sárospataki szőlődombok megmászása után, majd Vizsoly nevezetességeit, a középkori templomot és a benne őrzött Bibliát tekintettük meg. A két csapat nehezen búcsúzott egymástól. Könnyes szemmel integettek az autóbuszból, és többen a mai napig is tartják a kapcsolatot a táborozás során megismert barátokkal.
Az év eleji beszámolókon több kolléga jelezte vissza, hogy milyen szép emlékekkel tértek haza a gyerekek, akik jó részének ez volt az egyetlen lehetősége a nyári szünetben az utazásra, kirándulásra.

Nyári tábor Pusztafalun 1.

Beszámoló

2018 augusztusában közös táborozáson vettünk részt a Csengődi Általános Iskola diákjaival.
Kerekegyházáról 36 tanuló és 4 pedagógus, Csengődről 25 tanuló és 3 pedagógus vállalkozott, hogy felfedezze a tőlünk távol eső táj nevezetességeit, ismerkedjen az egészséges életmód fontosságával, elemeivel, a szabadban való mozgás örömével és jótékony hatásával, és mindeközben jó hangulatban együtt töltsön 5 csodás napot.
A két csoport a Sárospataki Rákóczi vár előtt találkozott. A kerekegyházi gyerekek egy része már a táborozást megelőzően látogatást tett a partner iskolában, így néhányan már régi ismerősként köszöntötték egymást. A vár megtekintése után a két autóbusz most már konvojként haladt tovább a szálláshely, a Pusztafalui Öreg Bence Turistaház felé . Estére érkeztünk meg a csodálatos környezetben elterülő Pusztafalu községbe . A szálláshelyen már örömmel vártak bennünket. Elfoglaltuk a szobáinkat, felfedeztük a tábor területét. Hatalmas gyümölcsös kert veszi körbe a házakat öreg alma- és szilvafákkal, amelyeket a gyerekek a tábor egész ideje alatt rendszeresen látogattak is. Van focipálya, röplabda-pálya, trambulinok, mászófal, és fantasztikusan tiszta levegő. Ezután csoportmunkában felelevenítettük a
táplálkozásról szóló ismereteinket, táplálkozási piramist készítettünk, illetve beszélgettünk a diétákról és annak veszélyeiről. Vacsora után eleredt az eső , ami miatt behúzódtunk a házakba, de ennek ellenére már az első estén kialakultak a két csapat közti barátságok.

Másnap a közeli Hollóházá ra látogattunk, ahol l ehetőségünk nyílt bepillantani a híres porcelán készítésének rejtelmeibe. A gyerekek érdeklődve hallgatták az idegenvezető szavait, és folyamatosan kérdésekkel bombázták. Ezután a táborba visszaérkezve Beszélgettünk a magyar
táplálkozási szokásokról, illetve arró l, hogy hogyan lehetne az egészséges táplálkozás elemeit beépíteni a mai szokásainkba. Ebéd után túrára indultunk a falu közelében magasodó Tolvajhegyre.
A falutól másfél km-re húzódik a szlovák határ, így a túra során többször is átléptük a képzeletbeli határvonalat a gyerekek legnagyobb örömére, hiszen a legtöbben még sohasem jártak külföldön. A túra e nélkül is igen izgalmas lett volna, mert a táborvezető elmondása szerinti útvonal inkább hasonlított kőomlásra , mint egy turisták által látogatott helyre. A nehézségekért kárpótolt bennünket a rengeteg szederbokor, melyek épp ebben az időben értekbe. Vacsora előtt a túrától sajgó izomzatunkkal és vázrendszerünkkel ismerkedtünk, amelyet nagy élvezettel rakosgattak össze a gyerekek. Este barátságos futball mérkőzés zajlott a
táborlakók között, illetve nagy kártyapartik és beszélgetések folytak a takarodóig.